2015 június 4., csütörtök
Ma éjszaka az Aeroflot vendégei vagyunk.
Bécsből két és fél óra alatt érünk Moszkva Seremetyevo kikötőjébe, s míg várunk a pétervári gépre kiviseljük magunkat a tranzitzónában.
Várakozunk Moszkvában (Fotó: P)
Reggel hét körül tesznek le minket Szentpétervár Pulkovo repterén. Dobráje utrá, egy gyors vízumcsekk, és már be is léphetünk hivatalosan az orosz felségterületre. Mindhármunknak prömier.
László barátunkat még kell egy kicsit győzködnünk, hogy ne kezdjük a napot sznoboskodással, és taxi helyett inkább busszal menjünk be a városba. Beletelik egy kis időbe amíg rájövünk, hogyan működnek a dolgok: a buszmegálló előtt ott az automata, viszont csak érméket fogad el, így vissza kell mennünk a terminálba váltani.
A repülőtéri busz a Moszkovszkájá (Московская) metrómegállóig visz el, innen metróval jutunk el a Vossztánijá tér (Площадь Восстания) közelében található szállásunkhoz… máris csodálhatjuk a világhírű pétervári metrómegállókat.
A metróhasználathoz szükséges utazásonként egy zseton, vagy vásárolhatsz több utazásra feljogosító mágneskártyát is. Ha több alkalommal felhasználható mágneskártyát használsz olcsóbb lesz egy utazás ára, viszont két érvényesítés között el kell tellnie minimum tíz percnek, így arra nem alkalmas, hogy többen használjátok ugyanazt a kártyát egyszerre. További információk itt találhatók: http://www.metro.spb.ru/en/pricetickets.html
A hostelben Kazakhsztánból emigrált hölgy köszönt minket, én meg gyakorolhatom a helyiek nyelvét, mivel a kisasszony igen gyatrán beszél angolul.
Teljesen korrekt szobát kapunk két ággyal meg egy kihúzható fotellel. A recepciós lány kezembe nyomja az ágyneműt, a harmadik ágyat nekem kell előkészítenem.
Válaszd az Old Flat Hotelt, ha Szentpéterváron olcsó, korrekt szállást keresel: 1-ya Sovetskaya Ulitsa 12, Tsentralny kerület, Szentpétervár [Первая Советская Улица 12 Кв 15, Центральный район, 191036 Санкт-Петербург]
Hostelünk öt percre található Pétervár híres sugárútjától, a Nyevszkij proszpekttől, így gyalog indulunk el a Néva irányába. Célunk a téli palota, avagy az Ermitázs, mely minden hónap első csütörtökén ingyen látogatható… és ma épp a hónap első csütörtöke van.
Az ingyenes belépés lehetősége természetesen mindenkit vonz, mi valahogy mégis meglepődünk a palota előtti kilométeres soron. Az átutazott éjszaka után nyűgösek vagyunk, eszünkbe sem jut kivárni a néhány órát, hogy bejussunk. Amíg azon elmélkedünk, hogy akkor most mi legyen, készítünk néhány fotót, aztán közelebbről szemügyre vesszük az épületet.
A főbejárat elég széles, a kígyózó sor mellett bőven van hely bemenni, hogy szétnézzünk a belső udvarban. Észrevesszük, hogy két bejárat is vezet az épületbe: az egyik előtt áll az óriási hosszú emberkígyó, de a bal oldali bejáratnál csak egy rövidke, körülbelül húsz perces sor van. Próbáljuk megtudni, hogy mi lesz, ha a rövid sorba állunk be, de úgy tűnik az őrök sem nagyon értik, hogy mi történik.
Mivel a több órányi várakozás semmiképp sem opció nekünk, beállunk a rövid sorba, lesz ami lesz… És húsz perc múlva ingyen és bérmentve léphetünk be Oroszország legnagyobb múzeumába, miközben nagyban vigyorgunk, hogy ismét milyen ügyesen sikerült kihasználni ezt az élet által számunkra felkínált opportunitást.
Sajnos nem dokumentálódtunk előre a látnivalókról, és amúgy is mindhárman párhuzamosak vagyunk a képzőművészetekkel, így inkább csak vonulunk a tömeggel, át a 27 kilométernyi kiállításon.
Néhány órával később a sétálástól, nameg a kultúra extrém töménységétől megfáradva hagyjuk el Szentpétervár eme meghatározó épületét.
A szállásunkhoz vezető úton találunk még néhány izgalmas épületet és utcát, valamint egy német “Jäger Haus” nevezetű korcsmát, ahol egy Jägermeisterrel koronázzuk meg az első nap élményeit.
Leave a Reply