Ha egy európai bennszülöttnek az az ötlete támad, hogy otthonától a lehető legmesszebbre repülne, biztosan felmerül nála lehetőségként egy látogatás Ausztráliába… Persze vannak ennél még távolabbi helyek, de Ausztrália mégiscsak külön földrészként van nyilvántartva, s ha az embernek ambiciózus tervei között szerepel, hogy az összes földrészre eljusson életében, előbb vagy utóbb Ausztrália is úticéllá válik.
Repülőjegy
Sokan azok közül, akik még sosem dokumentálódtak a témában, meg vannak győződve róla, hogy ezen távoli kontinensre eljutni minimum egy kétezer eurós tétel. Ezennel megnyugtatok mindenkit: egy teljesen normális ausztráliai repülőjegy bőven a négy számjegyű zóna alatt beszerezhető. Az ár természetesen sokmindentől függ, de akik igazán flexibilisek, ami a periódust és az útvonalat illeti, biztosan találnak már a 4-500 eurós árkategóriában is ajánlatokat az Európa ⇒ Ausztrália ⇒ Európa útvonalra.
A szuperjó ajánlatok kihalászásához segítséget nyújthatnak erre specializálódott weboldalak. Íme néhány az általam használtak közül: www.urlaubspiraten.de, www.urlaubspiraten.at, illetve Útazómajom Facebook oldala. Az Urlaubspiraten-nek van telefonos applikációja is, ahol beállítható, hogy figyelmeztessen minket, ha egy bizonyos úticélra van egy új ajánlat.
A kevésbé flexibilis utazóknak érdemes észben tartaniuk a jól ismert alapszabályokat, melyek szerint a repülőjegyeket “idejében” (legalább hat hónappal indulás előtt) és lehetőség szerint a turista szezonon kívüli periódusra kell megvenni. Ezeket figyelembe véve sikerült nekünk a hetessel kezdődő ársávban jegyeket találni.
Periódus, avagy mikor menjünk?
Az ausztrál turistaszezon hivatalosan decembertől februárig tart, de az egyéni igényeknek megfelelő időszakot megtalálni – figyelembe véve az ország méreteit, s a különböző régiók különböző éghajlatát – korántsem ilyen egyszerű.
Ausztrália északi és központi részei nyáron gyakorlatilag nem látogathatók:
- Az északi térségben (Darwin környéke) trópusi éghajlat uralkodik, ez pedig a nyári hónapok alatti esős évszakot jelenti, az utakat elöntő árvízzel, és a vízben boldogan lubickoló kétszázezer krokodillal. A természeti látványosságok nagy része le van zárva ilyenkor a járhatatlan utak és a krokodilveszély miatt.
- A központi, sivatagos területen (pl. Alice Springs környéke) extrém forróság van ezekben a hónapokban, rengeteg idegesítő léggyel és a hőguta meg a kiszáradás reális veszélyével. Ezen a környéken júniustól szeptemberig fordul meg a legtöbb turista.
Egy átfogó képet szeretnénk kapni Ausztráliáról, ez pedig lehetetlen a fent említett régiók bejárása nélkül. Így mi késő ősszel utazunk, május közepétől június közepéig. Ezzel persze bevállaljuk, hogy a déli régiókban fázni fogunk, és a nyaralás néhol inkább telelés lesz.
Vízum
Bár az Ausztrál Államszövetség érezhetően be van tojva attól, hogy keleti (ööö… izé…. nekik nyugati) migráncsok hada lepi el semmihez sem fogható országukat, mégis megemelem kalapomat kormányuk előtt, hiszen az ausztrál vízum megszerzése végtelenül egyszerű és bürokráciamentes.
Az ausztrál turistavízum ingyenes és a teljes kérvényezési folyamat online lebonyolítható.
Az alap turistavízum az eVisitor (Subclass 651) kódjelet viseli, a kiállítástól számított egy évig érvényes, és feljogosít 3 hónapnyi folyamatos tartózkodásra Ausztráliában. A 3 hónap az országba való belépéssel kezdődik, így ha elhagyjuk az országot, majd visszatérünk, ismét maradhatunk három hónapot.
A kérvényezési folyamattal és vízummal kapcsolatos összes információ megtalálható a bevándorlási hivatal honlapján: http://www.border.gov.au.
Állampolgárságtól függően különböznek a kérvényezési folyamat lépései, a kezdet viszont egyformán könnyű mindenkinek: létre kell hozni egy felhasználói fiókot, avagy ImmiAccount-ot: https://online.immi.gov.au/lusc/login, s már neki is lehet látni a dolognak: New application –> Visitor – eVisitor (651).
Útitársam, L. csak magyar állampolgársággal rendelkezik, így egyszerű dolga van: ki kell töltenie néhány alapkérdőívet (megszokott adatok: név, cím, útlevéladatok), valamint meg kell adnia azoknak a rokonainak a listáját, akik otthon maradnak Magyarországon, s akik miatt biztosan nem fog Ausztráliában ragadni.
A folyamat végén a rendszer küld neki egy visszaigazoló e-mailt, hogy a vízumigénylését regisztrálták, s 4-5 nap múlva már jön is a válasz az ImmiGrant dokumentummal –> Visa granted.
Bár én is magyar útlevéllel utazom, román állampolgárságom puszta léte (amiről természetesen – jófiúként – informáltam a rendszert) megnehezíti a dolgomat.
Az űrlapok kitöltése után kapok egy visszaigazoló emailt, hogy igénylésemet regisztrálták, aztán néhány napra rá jön egy újabb e-mail, melyben felszólítanak, hogy legyek szíves feltölteni a rendszerbe a következő dokumentumokat:
- útlevél
- igazolás a munkáltatómtól, amelyben fel van tüntetve, hogy mióta vagyok alkalmazva, mennyi a havi jövedelmem és milyen periódusra engedtek el szabadságra
- számlakivonat az elmúlt három hónapról, amely igazolja, hogy van elég pénzem finanszírozni a tartózkodásomat Ausztráliaban
- egy dokumentum amely tartalmazza nagy vonalakban az útitervem, az otthon maradó rokonaim listáját valamit az útitársaim nevét.
Nem figyelek oda eléggé, s így olyan számlakivonatot töltök fel, melyben a záró egyenleg nincs feltüntetve… Enyhén kiver rajtam tehát a veríték, mikor pár nappal később megkapom a vízumkérelmem elutasításáról informáló e-mailt. (Az e-mailben érthetően tájékoztattak arról, hogy miért utasították el az igénylésemet: nincsenek meggyőződve, hogy lesz amiből finanszírozzam az utat.)
Rövid agyalás után simán nyomok egy New application-t, mégegyszer kitöltöm az űrlapokat, feltöltöm a dokumentumokat plusz a repülőjegyem, s anyagi helyzetemet bizonyítandó, készítek egy screenshotot az internet banking fiókom főoldaláról (mivel a rendszer továbbra sem hajlandó záróegyenleges kivonatot generálni).
Öröm s boldogság tölt el, mikor öt munkanappal később megjön a várva várt e-mail, s csatolva a vízum:
Közlekedés
Utunk javarészét bérelt gépjárművel fogjuk megtenni, ehhez pedig szükséges egy nemzetközi jogosítvány, vagy a jogosítvány hivatalos angol fordítása.
Hogy útközben ne tévedjünk el, L. hozza magával telefonján a Nokia által ingyenesen felkínált offline térképeket, én meg letöltöm a kiszemelt régiók Google térképeit.
Repülőjegyeinket a belföldi járatokra előre lefoglaltuk, így ezek a legstabilabb pontok az ütemtervben.
A lázas készülődés közben persze már előre nagyokat röhögünk azon, hogy mennyit fogunk szerencsétlenkedni, míg megszokjuk az út bal oldalán való közlekedést.
Csomag
Saját tapasztalataim alapján fölösleges túl sok ruhadarabbal teletömködni a hátizsákot, érdemesebb inkább valamivel több időt betervezni a mosásra. (Ausztráliában szinte mindenik hostelben/kempingben van erre lehetőség. A mosás és szárítás nagyjából mindenhol 4 [mosás] + 4 [szárítás] = 8 dollárba kerül, néhány hostelben plusz 1 dollárért mosószer is kapható.)
De mielőtt elkezdjük a pakolást, érdemes jól megválasztani magát a hátizsákot. Nagyban megkönnyíti az utazó életét, ha a táska nem csak felül, hanem oldalról is nyitható. Egy ilyen, igencsak jól megtervezett, méretes táska a Fjällräven Abisko 75 literes modellje, melyben én nem csalódtam (igen, ez itt a reklám helye).
A csomagolásnál figyelnünk kell arra, hogy minden régió klímájának megfelelő ruha legyen nálunk: az ország déli részén június közepén már tél lesz, jól fog jönni néhány vastagabb ruhadarab. A túrabakancs nemcsak a téli hidegben lesz hasznos, hanem a sivatag forró és kígyóveszélyes homokján is.
A ruhákon kívül van még néhány tárgy, melyekről indulás előtt gondoskodnunk kell:
- Az ausztrál elektromos hálózati csatlakozó természetesen különbözik az európaitól. Érdemes egyúttal olyan adaptert vásárolni, amely a világ bármely pontján használható.
- Egy külső akkumulátor, avagy akkupakk nélkülözhetetlen, főleg L.-nek, aki csak éjszakára fog leállni a fényképezéssel. Az Air China előírása alapján ez csak a kézipoggyászban szállítható, és csak akkor vihető fel a repülőgép fedélzetére, ha kevesebb mint 100 Wh energia tárolására képes. (100-160 Wh esetén külön engedély szükséges, 160 Wh felett tilos repülőgépen szállítani)
- Több ezer kilométert készülünk megtenni autóval, néhol távol a civilizációtól. Hogy ne maradjunk áram nélkül, L. hozza kis kínai inverterét, így szükség esetén az autót áramfejlesztő aggregátorként is tudjuk majd használni.
A pakolás örökös kihívása nem meghaladni a súlykorlátozást. Mivel mi több légitársasággal is fogunk repülni utunk során, külön kell figyelnünk arra, hogy a legszigorúbb csomagpolitikát tartsuk szem előtt.
Utunk első részét külön-külön tesszük meg, L. Budapestről, én Münchenből indulok, s majd Pekingben, a Wangfujing metrómegálló közelében található Mekiben fogunk találkozni. Hogy ez mennyire lesz egyszerű egy huszonkét milliós városban? Majd elválik…