Negyedik alkalommal lépek Algéria földjére. Helyi idő szerint éjfélkor tesz le a Rómából felszálló gép. Lemegyek az útlevélellenőrzéshez, de még előtte ki kell töltenem az „idegenkartont”. Mellém érkezik egy mosolygós emberke, angolul érdeklődik, hogy mindenkinek ki kell-e töltenie a papírlapot. Tolla sincs, én adok neki. Nem érti a francia szöveget a kartonon, játszom a fordítót.

Kiderül, hogy német. Anyanyelvén beszélek hozzá, de azt hiszi csak vicceskedek, angolul válaszol. Mondom neki beszéljünk németül, nagy nehezen átvált… beszélgetni kezdünk. Lóversenyre jött, csomagjában még nyereg is van. Lóugratás témája. Hamar mutat is egy videót a telefonján (míg állunk a sorban), hogy milyen lovai meg istállója van. Azt mondja, tavaly nyáron is itt volt, akkor a lovát is áthozta hajón. Nahát…

Átvizsgálnak, majd megkapom a csomagom. Ahogy kiérek a zárt zónából már várnak a cápák, hogy kell-e taxi. Majdnem Bukarestben érzem magam. Fel kellene töltenem a SIM kártyát (Facebook nélkül nem élet az élet), de már minden zárva van.

Odajön hozzám egy úr, megkérdezi, hogy szükségem van-e taxira, de valójában azt szeretné ha nála váltanék eurót okosban. Ma nincs velem szerencséje. Megmutatja melyik taxihoz menjek, tíz euró mondja… kicsit sok, de mindegy, nem én fizetem.

Kiérek az épületből, újabb cápák. A postáról látszik, hogy európai vagyok, távolról érzik rajtam a valutaszagot. Szembejön velem egy „fuvarszervező”, az első kérdés: „Euróval vagy dollárral tetszik fizetni?”.

Odavezet egy sofőrjéhez, aki a helyi klienset hamar lerázza így, hogy én ott vagyok. Beülünk az autóba, Dacia Logan MCV. Ránézek a műszerfalra, s elakad a lélegzetem: 770 ezer kilométer.

Mondom a hotel nevét, indulunk. Útközben ő is fűzöget, hogy váltsak nála egy kis eurót, szuper az árfolyam, na meg miből is fogom hanem a hotelt kifizetni. Neki is pechje van, a hotelt már foglaláskor fizetni kellett.

Félúton megkérdezi, hogy milyen fuvardíjat beszéltem meg a „főnökkel”: 20 vagy csak 15 eurót. Ráhagyom a 15öt. Megérkezünk, csak huszasom van. Szabadkozik, hogy nincs öteurósa. Hüledezik, mikor lazán odadobom, hogy megtarthatja, csak adjon papírt róla. Kezembe nyomja a kitöltetlen nyugtát, írjak rá amit akarok.

Algériában csak igen korlátozottan tudnak a helyiek valutához hozzájutni, ezért virágzik a feketepiac. Érdemes kihasználni, bármelyik taxisofőr örömmel vált, a hivatalos árfolyamnál minimum húsz százalékkal jobb áron.